Értéktár konferencia

Alsónémedi, 2016. november 4.

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata a Halászy Károly Művelődési Házzal közösen 2016. november 4-én Értéktár Konferenciát szervezett, melyre meghívta a Pest megyei települések képviselőit - azokat, ahol már működik Értéktár és azokat is, ahol még nem -, illetve azokat a helyi érdeklődőket, akik szívesen részt vennének helyi értékeink gyűjtésében, megismerésében és megismertetésében. Vendégünk volt testvértelepülésünk, Nagyajta delegációja is.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a meghívást 13 település képviseletében közel harmincan fogadták el.

A Konferencia fő célja az volt, hogy a már működő Települési Értéktárak átadhassák tapasztalataikat azoknak, akik még csak tervezik az Értéktár létrehozását. További cél volt egymás értékeinek megismerése és a kapcsolatépítés. A Konferenciának a Faluház adott méltó otthont.

A Konferenciát Vincze József polgármester nyitotta meg, majd Jobbágy Ilona, a Halászy Károly Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója mesélt arról a közösségi összefogásról, melynek eredményei a Faluház és a benne található gazdag néprajzi gyűjtemény. 

Zagyva Gabriella pályázati referens arról beszélt, hogy a tapasztalatai szerint amikor helyi, települési értékekről beszélünk, többnyire a tárgyi értékekre, vagy a természeti kincsekre, esetleg egy, a hagyományos építészetet képviselő parasztházra, vagy egy jellegzetes ételre gondolunk először. Amik talán ritkábban jutnak ilyenkor az eszünkbe, azok a településen élő és működő kisközösségek.

Holott ezek a közösségek is fontos értéket képviselnek egy település életében. Az Értéktárak működtetése, az értékeink felkutatása, összegyűjtése, megismerése és megismertetése pedig segíti a közösségfejlesztést.

A Konferencia meghívott előadója, Kükedi Zsolt a Kisközösségi Program munkatársaként beszélt a közösségek szerepéről ebben az értékteremtő, értékőrző munkában. 

Kükedi Zsolt előadása 

A gondolatébresztő előadás után a már működő Értéktárak képviselői beszéltek saját tapasztalataikról, eredményeikről és nehézségeikről.

Pappné Hajdu Katalin az Ócsai Értéktár képviseletében elmondta, hogy városukban a Képviselő-testület 2015-ben hozta létre az Értéktárat és a bizottsági feladatok ellátásával az Ócsai Polgári Kulturális Egyesületet bízták meg. A megbízás egyrészt nagy elismerés volt számukra, ugyanakkor egy nagyon sokrétű és felelősségteljes munkát vállaltak ezzel magukra. 

Megalkották a működési szabályzatukat és 30-40 értéket gyűjtöttek össze. Azonban nehézséget okozott az egyes értékekhez a szakértők megtalálása, bevonása. Így első körben nyolc érték került be a Települési, hat pedig a Megyei Értéktárba. 

A lakosság bevonására a leghatékonyabb eszköznek a személyes megkereséseket tartják, de kihasználták a települési és az egyesületi honlap, illetve a Facebook nyújtotta lehetőségeket is. Gondolkodnak a szórólapozás lehetőségében, illetve pályázat kiírásában is, de jelenleg a legnagyobb feladatnak a már beérkezett javaslatok feldolgozását tartják.

Nehézséget jelent az értékek szakértői szintű értékelése, fotók készítése. De nagy eredménynek tartják, hogy 2016. áprilisában nemzetközi Értéktár Konferenciát szervezhettek.

Szántóné Hermányos Mária a Csömöri Értéktár képviseletében elmondta, hogy településük 10 ezres lakosságszámával a legnagyobb községnek számít és a falusias jelleget meg is szeretnék tartani. Csömör a civil szervezetek fellegvára, nagyon sok egyesület, klub működik a településen. Ezt a civil aktivitást kihasználva kerestek olyan szakembereket, aki az egyes területekhez értenek, de a civil tevékenységük nem terheli le őket teljesen. Így állt össze a 7 tagú Értéktár Bizottság.

A munkájuk során nagy figyelmet fordítanak arra, hogy egyensúlyt teremtsenek a településen élő három nemzetiség és a két egyház között. A céljuk az volt, hogy egy együttműködő közösséget alakítsanak ki.

Az első évben az értékek hatalmas halmazát gyűjtötték össze. A feldolgozás során ebből kb. 30 értéket tartottak meg, melyeket a Képviselő-testület elé terjesztettek. Nagyon nehéz volt azonban az egyéni érzékenységekre tekintettel megtalálni az egyensúlyt, ezért csak a vitán felül álló épített örökséggel foglalkoztak.

A céljuk az, hogy ezeket az értékeket működtetni tudják, legyen kimenet a fiatalok felé. Ezt a munkát nehezíti, hogy a településen nincsen középiskola, az általános iskolát, a pedagógusokat viszont nehéz bevonni a központosítás, a szigorú tantervi előírások miatt. Ennek szomorú következménye azonban, hogy a gyerekek pont a saját településüket nem fogják megismerni.

Tervezik egyetemisták részére pályázat kiírását, ennek célja szintén a kötődés kialakítása.

Szintén tervezik az úgynevezett "Csömöri Körtúra" kialakítását, mely egyfajta tanösvényként vezetne végig Csömör épített örökségein. 

Fontosnak tartják azt is, hogy ezzel a munkéval egyúttal fel is hívják a figyelmet az épített örökség védelmére.

Karsay Istvánné a Nagykőrösi Települési Értéktár Bizottság képviseletében elmondta, hogy városukban 2013-ban jött létre az Értéktár. A Bizottságuk 3 tagú, a bizottság elnöke a polgármester. Évente kétszer üléseznek, az adminisztrációt a Polgármesteri Hivatal látja el. A három év alatt 12 javaslatérkezett be, ebből 6 került be a Megyei Értéktárba.

A lakossággal a hetente megjelenő önkormányzati újságon keresztül tartják a kapcsolatot, illetve kiadványokat jelentetnek be, de fontosnak tartják az aktív réteg bevonását is a civil szervezeteken, klubokon - például a városban működő tíz nyugdíjas klubbon - keresztül. Nagy segítséget jelent az is, hogy a Polgármesteri Hivatalban van gazdája az ügynek.

Eddig elsősorban az idegenforgalmi haszonra gondoltak, azonban a hallott előadás hatására éredmesnek tartaná elgondolkodni a gazdasági haszon lehetőségén is.

Sebestyénné Szilaj Anikó a Ceglédi Települési Értéktár, illetve az azt működtető Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár képviseletében osztotta meg tapasztalatait. Elmondta, hogy az Értéktár 2013. decemberében önkormányzati kezdeményezésre alakult meg. A lakosság bevonása nem volt sikeres, nem volt fogadókészség a részükről. Ennek ellénre 27 értéket fogadott el a Képviselő-testület, ebből 10 került be a Megyei Értéktárba.

Rákosi Dalma, az Alsónémedi Halászy Károly Művelődési Ház és Könyvtár munkatársa az elhangzottakat úgy értékelte, hogy a munka során az jelentheti a holtpontot, hogy a lakosságot nehéz aktivizálni. Véleménye szerint néha el kell rugaszkodni a "néma" hagyományoktól. A lakosság akkor vonható be, ha érzik azt, hogy kifejezhetik saját magukat. Ehhez nyitottnak kell lenni az újításokra is. Ahogy az alsónémedi Faluház építésénél sem ragaszkodtak a mesterek a hagyományos építészet minden eleméhez, ahogy itt is szükség volt a falak lebontására, ugyanúgy szükség lehet arra, hogy a hagyományokra építve, de az újat is beintegrálva hozzunk létre értékeket. Ezzel egyúttal össze tudjuk kapcsolni az idősebb és a fiatalabb korosztályt is.

A Konferencia délutáni szekciójában néhány, már működő Települési Értéktár bemutatkozására került sor, melynek felvezetéseként megismerhettük a Sublót titkát, Józan Zsuzsa filmjéből. Köszönjük az élményt!

Ócsa Értékei

Cegléd Értékei

Nagyajta Értékei

Csömöri Úrnapi Virágszőnyeg

Dr. Percze Tünde jegyző a Konferencia hivatalos programjának zárásaként úgy összegezte a tapasztalatait, hogy az elhangzottak, a látottak alapján most értette meg igazán, hogy mi is rejlik a száraz törvények, rendeletek mögött. Saját munkája során is találkozik azzal, hogy a népesség elöregedik, hogy egyre kevesebb a házasságkötések száma és most már azt is látja, hogy mennyire fontos ezeknek a negatív trendeknek a visszafordítása, amiben az Értéktáraknak, mint közösségfejlesztő erőnek milyen nagy jelentősége van.

A Konferencia végén kötetlen beszélgetésre is lehetőség volt, köszönhetően polgármester úr által főzött bivalypörköltnek, mellyel vendégül láthattuk a résztvevőket.

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata nevében ezúton is köszönjük a résztvevők aktív közreműködését! Külön köszönjük Kükedi Zsolt gondolatébresztő előadását, Józan Zsuzsa megható filmjét, Nagy Vilmos technikai segítségnyújtását, Végh Balázsné Kállai Magdolna bio finomságait, Jobbágy Ilonának a helyszín biztosítását és a szervezésben nyújtott segítségét, a Pest Megyei Értéktárnak a program meghírdetésében nyújtott segítségét, valamint a Halászy Károly Művelődési Ház és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak a vendéglátásban nyújtott segítségét. Végül, de nem utolsó sorban a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatását.