Környezetünk

Local Agenda, avagy a Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. A Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".

A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.

A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.

A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg."

 

Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata elkészíttette a Fenntartható fejlődés Helyi Programját, mely az alábbi részekből tevődik össze:

1. Helyzetelemzés: a LA21 program bemutatása, a Nagyközség bemutatása (földrajzi, történeti természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi és gazdasági helyzetének áttekintésével).
2. Helyzetértékelés: a fent ismertetett kérdőívek kiértékelése, SWOT analízis.
3. Stratégia: fenntarthatósági célok megfogalmazása, prioritás sorrendjének meghatározása és a várható hatások megfogalmazása.
4. Megvalósítás: a LA21 3 fő pillérét figyelembe véve a célok megvalósítására vonatkozó programok, részprogramok, melyeket az Önkormányzattal történt egyeztetéseket követően együttesen határoztunk meg.
5. Monitoring: célok és indikátorok meghatározása a fejlesztések tükrében 20 éves időtartamra. 

 

 

---

 

Alsónémedi környezeti állapota

 

1. Helyzetelemzés 

1.1.Földrajzi elhelyezkedés 

Alsónémedi nagyközség Pest megyében, a Gyáli kistérségben helyezkedik el, a Dunamenti síkság Ny-i peremén. A település határában tanyák vannak, nyugati határán található a Duna–Tisza-csatorna. Budapesttől mintegy 24 km-re D-re található Nagyközség a Duna bal partján, a folyam országot kettéosztó vonalától keleti irányban terül el, azaz a Duna-Tisza Közéhez tartozik.

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai, Marosi Sándor akadémikus és Somogyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyarország kistájainak katasztere 2. kiadás című munkájukban a Nagyközséget és környékét az Alföld nagytájhoz sorolják, melyen belül a Duna menti síkság középtájon és a Pesti-hordalékkúp síkság kistájhoz kötődve írják le, amely közigazgatási határait tekintve Pest megye területén helyezkedik el.

Nagytáj (makrorégió): 1. Alföld
Középtáj (mezorégió): 1.1. Dunamenti-síkság
Kistáj (mikrorégió): 1.1.12. Pesti hordalékkúp-síkság

A kistájkataszter szerint az Pesti-hordalékkúp síkság kistájhoz sorolható Alsónémedi Nagyközség vonzáskörzetébe tartozó jelentősebb települések Ócsa, Dunaharaszti, Gyál, kisebb települések Felsőpakony, Alsópakony. 
Alsónémedi vonzáskörzetéhez sorolható a szomszédos kistáj területéről Taksony, Dunavarsány városok is, de kistájon belül bizonyos mértékben még a főváros is. 
Alsónémedi a főváros agglomerációs gyűrűjéhez tartozik, de a külső zónában helyezkedik el. A nagyközség a Gyáli kistérség része, közigazgatásilag a Gyáli Járáshoz tartozik.

Az 5-ös úton Budapest felől Alsónémedi az első település, de megközelíthető az M5-ös autópályán és az M0-ás körgyűrűn is.

A község ma a Budapest környéki kertgazdálkodási övezet egyik meghatározó települése. Környékén ritka természeti értékeket találunk.
 

1.2.Természeti adottságok 

A Pesti hordalékkúp-síkság területe 850 km2, Nagytarcsa vonalától délre az Alsónémedi-Újhartyán vonalig, kelet felé a Maglód-Nyáregyháza vonalig húzódik. Ezen a kistájon helyezkedik el Csévharaszt, Vasad, Üllő, Ecser, Vecsés, Gyál, Felsőpakony, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Újhartyán. 

Természeti szempontból kiemelkedően értékes része az Ócsa-Dabas térségben elhelyezkedő turjánvidék, a Duna-Tisza közére jellemző, szél által létrehozott lápmedencékben kialakult vizes élőhelyek mozaikja.
 

1.2.1. Domborzat 

A kistáj 97,5 és 251 m közötti tszf-i magasságú, K felé lépcsőzetesen a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny-K-i irányban mozaikos- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. K és D felé csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányában, ahol a felszínt a futóhomokformák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal együtt egy szintbe kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedenceszerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. 

Az Alsónémedi területén található védett terület olyan, északnyugat-délkeleti irányba rendeződött akkumulációs képződmények által közrefogott lapos medencében fekszik, amely a pleisztocén idején aktív Duna-meder lehetett. A relief-energiája kicsi, a védett területen belül mindössze 3 m a térszínkülönbség. 2-3 km-en belül, elsősorban délnyugati irányban - vannak magasabb homokdombok is. Vannak olyan csatornák, melyeknek alja és a kiásott talajból képződött párhuzamos töltés teteje közötti magasságkülönbség eléri a másfél-két métert. Ezeken a helyeken sajátos növényegyüttesek alakultak ki: nedvességigényes és szárazságtűrő fajok élnek fél méterre egymástól.
 

1.2.2.Földtan

A kistáj alapját paleozoos-mezozoos formációk, illetve az erre települő harmadidőszaki rétegek alkotják. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy-i-DK-i törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékre települve találhatók. A Duna II/a és II/b terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal.
 

1.2.3.Éghajlat

A kistérség mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Közel 1910-1940 óra évi napsütés várható, ebből nyáron 770-780 óra körül, télen 180 óra körüli a napfénytartam.
A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,0-10,2 °C körüli. A 10 °C középhőmérsékletet meghaladó napok ápr. 10 után és okt. 18-20 közé esnek (évente 190-192 nap). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 -34,2 °C, a minimumoké -15,5 - -16,5 °C. A fagymentes időszak hossza 186-196 nap közötti.
Az évi csapadékösszeg 520-550 mm, a nyári félévé 320-330 mm. A 24 órás csapadékmaximum 158 mm és Ócsán mérték. A hótakarós napok átlagos száma 30-40, az átlagos maximális hóvastagság 15-20 cm. 
Az ariditási indexértéke 1,20 és 1,35 közötti.
ÉNy-i a legnagyobb valószínűséggel előforduló szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s közötti.
A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a mezőgazdasági termelés feltételeit. A nem túl hőigényes és szárazságtűrő mezőgazdasági kultúráknak kedvez az éghajlat. 

Alsónémedi hazánk mérsékelten meleg, száraz klímakörzetében fekszik. A legtöbb csapadék a vegetációs periódus elején, május-júniusban van.

 Az éghajlat sokéves adatai:

napfénytartam	2100-2150 óra/év
uralkodó szélirány	ÉNy-i
felhős és derült napok aránya	50-50%
évi középhőzmérséklet	10-10,5°C
júliusi középhőmérséklet	21-22°C
januári középhőmérséklet	-2 - -3°C
évi közepes hőingadozás	23-24°C
a levegő relatív nedvességtartalmának átlaga	60-65%
a csapadék éves átlaga	500-550 mm
hótakarós napok száma	30-35

 

1.2.4.Vízrajz 

A kistáj vízrajzára jellemző, hogy a Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó patakok tagolják. Ezek a Sződ-Rákos, Mogyoródi, Csömöri, Szilas, Rákos-patak, Gyáli főcsatorna vagy Nagymocsár árok. A tájat a száraz éghajlat miatt jelentős vízhiány jellemzi. 
Vízminőségi szempontból valamennyi vízfolyás II. osztályú, de a településeken áthaladó szakaszok még szennyezettebbek.
A talajvíz mélysége É-ról D-re 6 m-ről 2 m-ig emelkedik. Mennyisége elég jelentős, kémiai jellegében a kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralkodó, de a Szilas-pataktól É-ra nátrium is nagy területen előfordul. Az ártézi kutak átlagos mélysége alig haladja meg az 50 m-t.

Alsónémedi területén átmenő, állandónak tekinthető állóvizek és vízfolyások nincsenek. Egyes helyi jelentőségű védett területek közvetlen közelében állandó víztestek találhatók, ezek mind mesterségesek. Ilyenek a Duna-Tisza csatorna, a XXX. sz. csatorna, és a kavicsbánya-tavak (utóbbiak egy része Alsónémedi közigazgatási határán kívül, de ahhoz közel találhatóak).

Az Ócsa-dabasi turjánvidék felszíne mintegy 10 000 éve alakult ki, amikor az Alföldön vándorló Duna lefolyástalan medermaradványokat hagyott maga után. A környező löszös-homokos hátságokról ezekbe szivárgó víz mozaikos élőhelyet hozott létre: a mélyebb, pangóvizes területeken lápok alakultak ki, melyekben tőzegképződés is folyt, a kissé kiemelkedő, homokbuckás területeken homoki gyepek és erdők telepedtek meg. Az átmeneti zónákban láprétek és kiszáradó láprétek voltak. 1929-ben készült el a Duna-völgyi főcsatorna és mellékcsatorna-rendszere, ezzel megkezdődött a terület lecsapolása. Ennek eredményeképpen a száraz években a talajban halmozott vízdeficit alakult ki, mindehhez hozzájárult a térségben létesített számos öntöző kút. Így ördögi kör alakult ki, mert minél kevesebb a talajban a víz, a gazdák annál inkább szivattyúznak.
 

1.2.5.Talajok

A kistáj 27%-át a főváros településterülete foglalja el. A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött. 

A talajtípusok megoszlása:

• futóhomok (8%) a táj É-i részén, azaz Dunakeszi környékén
• Ecser, Monor, valamint Alsónémedi környékén humuszos homok (19%)
• az ugyancsak a Duna-üledékeken képződött réti talajok kiterjedése (11%)
• Ócsa környékén a lápos réti talajok aránya (9%)
• a réti és lápos réti talajok a szántóföldi zöldségtermesztés területei
• jelentős még az erdők (20%) és a települések (18-25%) aránya
• a lápos réti talajok mintegy 25%-án láprétek találhatóak, melyek Ócsa környékén természetvédelem alatt állnak
• a táj K-i részén előforduló, főleg futóhomok és löszszerű üledék alapkőzetű barnaföldek jelentős területi részarányt képviselnek (26%).

A terület 30%-át szántóként, 35%-át erdőként és 15%-át szőlőként hasznosítják.

Alsónémedi területére jellemző, hogy a kavicsaljzaton a magasabb térszíneken homoktalajok találhatók, alacsonyabb térszíneken a lápi környezetben tőzegtartalmú talajok alakultak ki. A kiszáradó láprétek feletti zónában a felszínen sokfelé enyhe szikesedés figyelhető meg, erősebben szikesedő foltok a területen nincsenek. A talajok szemcseösszetétele olyan, hogy kapilláris vízemelő képességük csekély.
 

1.2.6. Élőhelyek

A kistáj jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. A kistáj meghatározó – a Duna–Tisza közi hátságéval egyező – potenciális vegetációjának, a nyílt homokpuszta-gyepeknek, homoki sztyeppréteknek, homoki tölgyeseknek és nyáras-borókásoknak csak kicsiny, töredékes állományai maradtak fönn (Csévharaszt, Dunakeszi, sződi Debegió-hegy, vácrátóti Tece, Gödi-láprét), helyükön zömmel akác- és fenyőültetvények vannak. A keményfaligetek eltűntek, de a mélyebb térszínek növényzetének – zsombékosok, rétlápok, kékperjés rétek, mocsárrétek, fűzlápok, nádas mocsarak – is csak hírmondója maradt (Csévharaszt, Gödi-láprét, csömöri Réti-dűlő, sződi Kocsma-rét, dunakeszi tőzegtavak, Naplás-tó, Merzse-mocsár, soroksári Sós-mocsár). A homoki gyepek jellemző, nevezetes alkotói: magyar csenkesz (Festuca vaginata), rákosi csenkesz (Festuca × wagneri), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), báránypirosító (Alkanna tinctoria), homoki nőszirom (Iris arenaria), homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata subsp. arenaria), homoki kikerics (Colchicum arenarium), csikófark (Ephedra distachya), szártalan csüdfű (Astragalus exscapus). Fokozottan védett bennszülött a Pótharasztról leírt tartós szegfű (Dianthus diutinus). A csévharaszti tölgyes maradványokban molyhos tölgy (Quercus pubescens) és gyertyán (Carpinus betulus) is előfordul. A nedves élőhelyek fontos, megritkult fajai: lápi, barna és zsombéksás (Carex davalliana, C. hostiana, C. elata), keskenylevelű és széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium, E. latifolium), szibériai nőszirom (Iris sibirica), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), kormos csáté (Schoenus nigricans), fehér zászpa (Veratrum album), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). Az endemikus magyar mézpázsit (Puccinellia pannonica) a Kispest helyén levő szikes réteken élt.

• Gyakori élőhelyek: OC, H5b, OB, RB, B1a
• Közepesen gyakori élőhelyek: D34, RA, G1, L5, E1, H5a, P2b, D2, M5, P2a, OA, J1a
• Ritka élőhelyek:J4, BA, B5, M4, D1, B1b, P45, P7, RC, B3, A1, B4, A3a, B2, D5. 

Fajszám: 400-600; védett fajok száma 40-60; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 3, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2, selyemkóró (Asclepias syriaca) 3, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 2, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 2, kései meggy (Prunus serotina) 2, akác (Robinia pseudoacacia) 5, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3.

A Gyáli kistérség nagy része Budapest tágabb agglomerációjához tartozik. A főváros közelsége miatt jelentkező intenzív infrastrukturális fejlődést tükrözi a természetközeli élőhelyek eloszlása: az értékes területek kis méretűek és szórtan helyezkednek el, egymástól általában nagy kiterjedésű szántók, települések, vagy faültetvények határolják el. Jelentős az ökológiai barrierként működő egyéb építmények (iparterületek, főutak) mennyisége is. Nagyobb, összefüggő természetközeli élőhelyek Ócsa, Dabas és Táborfalva térségében találhatóak: Ócsa környékén a 70-es években létrehozott Ócsai Tájvédelmi Körzetben a természetvédelmi oltalom biztosította az élőhelyek fennmaradását, míg Dabas-Táborfalva térségében a lakosságtól nagyrészt elzárt katonai területen maradtak meg az értékek. A kistérség egyéb részein ritka a nagyobb összefüggő élőhelyfolt, ezért az ökológiai hálózatot szórt magterületek, valamint sok folyosóelem jellemzi. Pufferterületre mind a magterületek, mind az ökológiai folyosók körül szükség van a térségre jellemző intenzív területhasználat miatt. Az ökológiai hálózat mindhárom elemében (magterület, folyosó, pufferterület) előfordulnak rehabilitálandó részek.

Alsónémedi területén magterületet nem lehetett kijelölni, azonban a Turjánost - kisebb méretű, vízfolyás mellett hosszan elnyúló helyi védett területként - folyosóként jelölték ki. Itt a belső, zártabb élőhelyrész mérete nagyon kicsi, vagy egyáltalán nincs. A degradáltabb állapotú természeti területeknek élőhelyi értéke annak ellenére magas, hogy természetes flóra és fauna nagy része már eltűnt róla.

A terület élővilágát két rövid távú, akár évről-évre változó tényező is jelentősen befolyásolja. Ezek közül az egyik az időjárás, pontosabban nagyobbrészt a csapadék mennyisége, kisebb részben a hőmérséklet. 2010-ben extrém sok csapadék hullott, és olyan területek is víz alá kerültek, melyek az utóbbi időben jellemzően szárazföldek voltak. Az őszi esőzések után felgyülemlett víz egy része megmaradt egészen 2011 nyár elejéig. Az így kialakult tavakban vízi növényzet nőtt fel – a talajban ott vannak ezek szaporítóképletei is, csak száraz években nem hajtanak ki. A tartós vízborítás másik hatása az, hogy megakadályozza azt, hogy az időnként elárasztott területeken valódi szárazföldi fajokból álló erdőállományok alakuljanak ki (a tartós vízborítást az éger képes elviselni). A Sárkány-tó fáinak egy része nem élte túl ezt a tartós vízborítást. 2011 száraz év volt, 2012-ben pedig a nyári időszakban hulló kevés csapadékhoz hosszú kánikula is társult. 

Alsónémedi Turjánvidék és az ex lege lápok egykor sokkal nagyobb vizes élőhelyek maradványai. A Dunamenti-síkság növényföldrajzilag túlnyomó részben a Mezőföld (Colocense) flórajárásba tartozik. A síkság keleti szélein, a Turjánvidéken a tőzegképző szukcesszió társulásain át halad a feltöltődés a vízi növényzettől szintén a tölgykőris-szil ligetig. A nyílt vizes morotvák békaliliomban (Hottonia palustris) gazdag nagyhínárjától indul. Nagy területeket borítanak a feltöltődés következő lépcsőjeként az üde láprétek társulásai. A szittyós láprét a legnedvesebb, talajában még mozog a víz, tőzege kevesebb, sötétzöld színéről messziről felismerhető. A tömött gyepű csátés láprét termeli a legtöbb tőzeget, rajta lépteink nyomán megjelenik a víz és a talajban remeg a tőzeg. 

Jellemző faja a kormos csáté (Schoenus nigricans). Színpompás virágai a fehér zászpa (Veratrum album), nőszirmok (Iris sibirica, I. spuria) és különböző orchideák (Orchis laxiflora ssp.palustris, O. incarnata, O. coriophora). A kaszálás tartja fenn a nagy kiterjedésű, vízben szegényebb talajú, kiszáradó lápréteket Nedves típusaiból - de főleg a zsombékosokból - alakultak a fűzlápok fajban szegény állományai. Ma már keveset láthatunk, mert átalakultak a további feltöltődés során égeres láperdővé, ill. tölgykőris-szil ligetté. Az égeres láperdők uralkodó fája a mézgás éger. Állandó kísérője, a délkelet-európai magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica). A cserjeszintben kutyabenge (Frangula alnus), kányabangita (Viburnum opulus), fekete bodza (Sambucus nigra).
 

1.2.7. Növények

A védett fajok számának értékelésekor figyelembe veendő, hogy ezt a számot a jellemzett terület flórájának változása mellett a védettség aktuális jogi helyzete, valamint a rendszertani besorolások aktuális elfogadott helyzete is befolyásolja. Kiemelendő még az itt megtalálható 4 nősziromfaj, amelyből 3 védett. 

A következő táblázatban a területen élő kiemelt fajok védettségi és eszmei érték adatai szerepelnek. 

Magyar név	Tudományos név	Védettség	Eszmei érték (Ft)
csikófark	Ephedra distachya	FV	100 000
báránypirosító	Alkanna tinctoria	V	5 000
budai imola	Centaurea sadleriana	V	2 000
homoki árvalányhaj	Stipa borysthenica	V	5 000
kornistárnics	Gentiana pneumonanthe	V	10 000
pézsmahagyma	Allium moschatum	V	5 000
szártalan csüdfű	Astragalus exscapus	V	5 000

Forrás: www.termeszetvedelem.hu

A fenti táblázatban felsorolt fajok mellett a helyi jelentőségű védett területeken is megjelenhetnek olyan fajok, melyek a velük határos országos jelentőségű védett területeken előfordulnak. Ezek a 

fátyolos nőszirom	Iris spuria	V	10 000
hússzínű ujjaskosbor	Dactylorhiza incarnata	V	10 000
kormos csáté	Schoenus nigricans	V	2 000
mocsári kosbor	Orchis laxiflora ssp. palustris	V	10 000
mocsári nőszőfű	Epipactis palustris	V	5 000
réti iszalag	Clematis integrifolia	V	2 000
szibériai nőszirom	Iris sibirica	V	10 000
szúnyoglábú bibircsvirág	Gymnadenia conopsea	V	5 000
tőzegpáfrány	Thelypteris palustris	V	5 000

(Jelölések: FV-fokozottan védett, V-védett)

 A védett fajok mellett előfordulnak özönfajok is a tervezési területen, szerencsére tömegessége nem nagy. Ilyenek a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a selyemkóró (Asclepias syriaca), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a bálványfa (Ailanthus altissima), fehér akác (Robinia pseudo-acacia) és kései meggy (Prunus serotina).
 

1.2.8. Állatvilág 

2011-12-ben a Magyar Rovartani Társaság és az ELTE kutatói végeztek terepvizsgálatokat a területen. Ezek során előkerültek védett állatfajok is. Közülük kiemelendő a homoki gyík (Podarcis taurica), amely a hazai nyakörvös gyíkfajok közül a második legritkább, és a területen erős populációja él; a homoki gyalogcincér (Dorcadion decipiens), melynek ez az egyik legészakibb előfordulási helye; és a karéjos keresztespók (Argiope lobata), amely a kiskunsági homokpuszták ritka, trópusi rokonságú lakója.
 

1.2.9. Természeti értékek

Alsónémedi és térsége a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának működési területéhez tartozik. Alsónémedi közigazgatási területét is érintő, a helyi természeti védelem alatt álló területeken kívül országosan védett természetvédelmi területek is találhatóak. 

Országos jelentőségű védelem alatt álló területek 
Alsónémedi közigazgatási területén országosan védett természetvédelmi területek találhatóak. 

 ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK (ESA TERÜLETEK)

A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról létrehoz egy új területi védettségi kategóriát, az úgynevezett érzékeny természeti területet (ÉTT), amelyen a mezőgazdasági termelés környezetkímélő, extenzív változata volna kívánatos. A jogszabály 2. számú melléklete kijelöli azokat a településeket, ahol a tervezett ÉTT-k elhelyezkednek, eszerint Alsónémedi a Turjánvidék ÉTT része. Az Alsónémedi Turjánvidék ugyanis tájegységileg kapcsolódik a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező úgynevezett „Turjánvidékhez”. A Turjánvidék Alsónémeditől nem messze, Dabastól dél-keletre található, és a Duna hajdani árterének lényegesen nagyobb kiterjedésben fennmaradt vízállásos, mocsaras része, amelyet a meder-maradványokban kialakult tőzeglápok alkotnak.

Alsónémedi Kiemelten fontos érzékeny természeti területen fekszik. 

EX-LEGE TERÜLETEK

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján:
„E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek.”

DINPI tájékoztatás alapján lehatárolt ex-lege védett területek hrsz listája:

0204/63, 0213/1, 0240/18, 0240/19, 0243/83, 0243/84, 0243/85, 0243/88, 0243/89, 0243/90, 0243/91,, 0243/98, 0243/99, 0243/100, 0243/101, 0243/102, 0243/103, 0243/104, 0243/105, 0243/106, 0243/109, 0243/110, 0243/111, 0243/112, 0243/113, 0243/114, 0243/115, 0243/116, 0243/117, 0243/120, 0261/42,, 0261/43, 0261/44, 0261/45, 0261/46, 0261/47, 0261/48, 0261/49, 0261/50, 0261/51, 0261/52, 0261/53, 0261/54, 0261/69, 0261/70, 0261/71, 0261/72, 0261/73, 0261/74, 0261/75, 0261/76, 0261/77, 0261/78, 0261/79, 0261/80, 0261/81, 0261/82, 0261/83, 0261/84, 0261/85, 0263/79, 0263/80, 0263/81, 0263/82, 0263/83, 0263/84, 0263/85, 0312/15, 0312/16, 0312/17

A DINPI működési területén található, egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex-lege védett láppal érintett területek listája:

0240/32, 0243/84, 0243/92-97, 0243/107-108, 0243/118, 0243/170-173, 0261/86, 0263/39-42, 0263/49-51, 0263/65, 0263/86

RAMSARI EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ ESŐ TERÜLETEK

Nincs Alsónémedi Nagyközség közigazgatási területén. 

NATURA 2000 TERÜLETEK

Az Alsónémedi Turjánvidék nem került bele az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek, a Natura 2000 hálózat területei közé, annak ellenére, hogy az országban jelenleg védett területek közel 90%-a megkapta ezt a védettségi kategóriát is. Ezzel szemben Alsónémedi közigazgatási területének az Ócsai Tájvédelmi Körzettel határos része – amely korábban nem élvezett védettséget – a Turjánvidéknek nevezett kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület, tehát a Natura 2000 hálózat eleme lett. 

Kiemelt jelentőségű természet megőrzésű területek:

Turjánvidék
(HUDI20051)
0225, 0226, 0227, 0230/2, 0230/3, 0230/7, 0230/8, 0230/9, 0230/11, 0230/12, 0230/13, 0230/14, 0230/15, 0230/16

Helyi természeti védelem alatt álló értékek Alsónémedi és Dunaharaszti határában található az Alsónémedi Turjánvidék elnevezésű, vízállásos, mocsaras és lápi élőhelyek alkotta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Védettséget közvetlenül a rendszerváltást megelőzően az 1/1990. (I. 5.) számú, Pest megye tanácsa által kibocsátott tanácsrendelet alapján kapott, eredeti kiterjedése több mint 160 hektár volt. A turjánvidék legnagyobb része, 121 hektár Alsónémedi közigazgatási területéhez tartozik, többségében gyep, kisebb részben erdő, csatorna és kivett művelési ágú. Elnevezését onnan kapta, hogy jellemző vegetációtípusa a turján. 

Alsónémedi Nagyközség Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotta 18/2015. (XI. 25.) rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 27/2012. (XII.20.) önkormányzati rendeletét Alsónémedi természeti értékeinek helyi védelméről

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 14/1996-2/2014. számú, ex lege védettség felülvizsgálata tárgyú határozatában megállapította, hogy a 0261/20-41; 0261/55-67; 0312/14 hrsz-ú ingatlanok tekintetében a törvény erejénél fogva védett jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyzése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ (3) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, továbbá intézkedtek a védett jogi jelleg - „védett terület” - ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 103/2014. (VI.24.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy elfogadja a Főfelügyelőség 14/1996-2/2014. számú határozatát. Nevezett ingatlanok esetében szakértő bevonásával megvizsgálja, hogy a helyi védettség indokolt-e, ebben az esetben elkészítteti a kezelési tervet és a területek helyi védettségét biztosítja.

A szakértői munka elvégzésével dr. Hahn Istvánt bízta meg, a terület vizsgálatát a szakértő 2014. március-október közötti időszakban végzi el, ezt követően kerülhet sor a kezelési terv elkészítésére és a helyi védettség biztosítására.

Egyúttal a Képviselő-testület felkérte a lakosságot és a helyi civil szervezeteket, hogy 2015. március 31-ig jelezzék, ha a fentieken kívül más ingatlanokat is helyi védelem alá szeretnének vonni. A beérkező javaslatok alapján újabb szakértői vizsgálat után - indokolt esetben - az önkormányzat elkészítteti a kezelési tervet és módosítja a rendelet mellékletét.
 

1.2.10.Tájértékek

Természeti értékeink védelme mellett szeretnénk az egyéb okokból védendő úgynevezett tájértékeinket is felmérni, katalogizálni.

Tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§-a értelmében a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park igazgatóságok feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását.

A Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 2009-2011-ben TÉKA projekt néven nagyszabású országos felmérést végzett. A Tájértéktárban Alsónémedi tájértékeiként nyílván tartott értékek a 2.sz. mellékletben találhatók.

A Képviselő-testület a tájértékek tekintetében ugyancsak a lakosság és a civil szervezetek bevonásával 2015. március 31-ig kívánja felmérni és aktualizálni a helyi tájértékeket. Ezt követően kívánja elkészíttetni az egyedi tájérték katasztert.
 

1.2.11. Közterületek

Alsónémedi területe 49.067.192 m2, ebből belterület 5.069.046 m2. 

Felszínborítottság 2006. (ha)
Átmeneti erdős-cserjés területek	124.51
Elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes formációkkal	41.83
Ipari vagy kereskedelmi területek	39.77
Komplex művelési szerkezet	10.59
Lomblevelű erdők	163.01
Nem öntözött szántóföldek	4005.66
Rét, legelő	199.77
Vegyes erdők	5.37

Forrás:(TeIR)|EEA
 

Bel- és külterületi utak (km)	2012.	2014.
Bel- és külterület összesen	184,47	192,23
Belterület kiépítetlen	24,21	9,46
Belterület kiépített	8,46	25,89
Belterület összesen	32,67	35,35
Belterületi kiépítettség (%)	26	73
Gyalogút és járda	38,65	38,78
Kerékpárút	1,8	1,8
Külterület kiépítetlen	150,51	149,94
Külterület kiépített	1,29	6,94
Külterület összesen	151,8	156,88

Forrás:(TeIR)|ÁKMI, önkormányzat

A zöldterületeknek (parkok, játszóterek, fasorok, kertek) igen jelentős szerepe van a települések és kiemelten a településközpontok, illetve a település környezetének alakításában. Alsónémedi közigazgatási területén a zöldterületek aránya a beépült környezethez viszonyítva jónak mondható (2,45 ha), jelentős mennyiségű zöld övezeti részei vannak.
A játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe 4.000 m2 (2012.)

A belterületi közterek állapota általában megfelelő, a rendszeres karbantartás azonban kapacitás hiányában nem mindig kielégítő. 2013 tavaszán átfogó vizsgálat történt a közparkok növényállományáról. A vizsgálat általánosságban azt állapította meg, hogy az önkormányzat jó gazdaként gondozza a közparkokat. A részletes vizsgálat alapján került sor a közterek növényállományának pótlására, a növények ápolására.
Nagy előrelépést jelentett a parkgondozásban egy fűnyíró kistraktor vásárlása, valamint automata öntözőrendszer kiépítése a Szabadság téren.

A régi temető fásítása szintén nagy előrelépés lesz, hiszen egy elhanyagolt, rendezetlen területből egy könnyebben karbantartható, az emlékezést, pihenést is szolgáló arborétum-szerű park, illetve - a református egyház tulajdonában maradt temetőrészen - egy emlékpark lesz kialakítva.

Szintén problémát jelent a Fő út Szilágyi Erzsébet utcával párhuzamos szakasza, illetve a mellette lévő „erdősáv” állapota. A terület a magyar állam tulajdonában, a Közútkezelő kezelésében van. Az önkormányzat tervei szerint ezt a területet átvennénk a közútkezelőtől és egy parkerdőt telepítenénk ide, melynek a levegőtisztaság biztosítása és a szélvédelem mellett fontos esztétikai szerepe is lenne.

 

1.2.12. Tájsebek

A településen több tájseb is található. Kiemelendő az illegális hulladéklerakók okozta tájrombolás. A közterületeket mind a külterületeken, mind a belterületeken rendszeresen takaríttatja az önkormányzat, évente egy alkalommal a lakosság bevonásával a helyi civil szervezetek is szerveznek hulladékgyűjtést, azonban még így sem tudunk lépést tartani a rendszeresen újratermelődő, illegálisan lerakott szeméttel.

A területen található működő, illetve felhagyott homok- és kavicsbánya is. Nem mindegyiknél történt tervszerű rekultiváció. A meddőhalmok a területen maradtak, felszínrendezés nem volt, a vegetáció természetesen nőtte be a területet. A belterület melletti horgásztó közvetlen környezete rendezett, füves, a terület horgászatra alkalmas.

Korábban jelentős tájsebnek számított a csatorna partján végighúzódó tőzegbánya, ez azonban természetes úton már helyreállt.

A legjelentősebb tájseb a korábban hulladéklerakóként, majd sitt-telepként működő szeméttelep, melynek rekultivációja nem megoldott, bár az önkormányzat érvényes rekultivációs tervvel rendelkezik. A tulajdonviszonyok és a rekultivációs kötelezettség rendezetlensége miatt pályázat igénybevétele nem lehetséges.

Alsónémedi nagyközség területén a jelentős kavicsvagyon kiaknázására létesült kavicsbánya, és a bányászati tevékenység következtében kialakult bányatavak találhatóak. Felszín alatti vízvédelemi, és vízkészlet gazdálkodási szempontból a község közigazgatási területén további kavicsbánya nyitását nem engedélyezik, valamint a meglévő rekultivációjának elvégzésére kell nagy hangsúlyt fektetni.

 

1.3. Környezeti elemek állapota 

1.3.1.Levegő 

A levegő minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirány, csapadék, stb.) elsősorban a mezőgazdálkodás, a szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés határozza meg. A mezőgazdaság főleg a gyér növény borítottságú időszakokban zajló kiporzással és az állattartó telepek szag- és bűzhatásával szennyezi a levegőt.

Alsónémedi Nagyközség területén levegőtisztaság-védelmi szempontból lényeges emisszió és imisszió források a legmeghatározóbbtól a legjelentéktelenebb hatásúig sorrendben:

• Közlekedés
• Ipar 
• Lakossági fűtés 
• Allergén porok
• Mezőgazdaság

Alsónémedi az ország legerősebben terhelt területei közé tartozó Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció tagja. Az ipari kibocsátások mellett a téli fűtési időszak is többletként jelenik meg a levegőterhelésben, azonban a légszennyezettség okai között ma már inkább a közúti közlekedés áll az első helyen. Kedvező e szempontból, hogy a háztartások több mint 80%-a az egyedi megoldások közül a levegőminőség szempontjából a kedvezőbbek közé tartozó földgáztüzelést választotta. A földgáz árának emelkedése azonban az utóbbi években azt eredményezte, hogy egyre többen állnak vissza a fa-, vagy vegyestüzelésű kazánok, kályhák használatára.

Levegőtisztaság-védelmi követelmények: 
Levegőtisztaság-védelmi szempontból, a Nagyközség teljes bel- és külterületére a 4/2011. (I.14.) VM rendelet által megengedett imissziós határértékek vonatkoznak. 

Levegőszennyezettségi zóna:
A településen imisszió mérő állomás az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján nem működik.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti légszennyezettségi zónákat a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet hirdette ki. Ez alapján Alsónémedi Nagyközség az alábbi zónacsoportokba tartozik, szennyezőanyag szerint:

A zónák típusai (4/2011. (I.14.) VM együttes rendelet 5. számú melléklet)

• B zóna csoport: Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.
• C zóna csoport: Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterhelési szintre vonatkozó határértékek és tűréshatár között van.
• D zóna csoport: Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van.
• E zóna csoport: Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

 

Alsónémedi levegőszennyezettsége a zónába sorolás alapján:

Kén-dioxid	Zónacsoport: E
Nitrogén-dioxid és nitorgén-oxidok	Zónacsoport: B
Szálló por (PM10)	Zónacsoport: C
Szén-monoxid	Zónacsoport: D

A vizsgált terület levegőminősége nitrogén-oxidokkal és szálló porral erősen, míg kén-dioxiddal és szén-monoxiddal közepesen szennyezettnek minősül. A minősítés nem mérésen, hanem a zónabesoroláson alapul.

Ökológiailag sérülékeny területek:
A vizsgált területen levegőtisztaság-védelmi szempontból „ökológiailag sérülékeny terület” nem található. 

Fűtésből származó légszennyezés:
Alsónémedi közigazgatási területén a gázvezeték hálózat kiépítése megtörtént. A kiépítettség 100 %-os, a lakások 97 %-a (2010.) csatlakozott a rendszerre. A nagyközség közigazgatási területén a lakások kisebb-nagyobb százalékában vegyes tüzelésű kazánnal még fával és szénnel is fűtenek. A gáztüzelés kizárólagos használata a fűtésből származó szennyezettség csökkenését eredményezné, mellyel a hagyományos tüzelésből származó SO2, NO2 és szilárd szennyezőanyag terhelés csökkenne. Ez a tendencia azonban visszarendeződni látszik a gázár növekedése miatt.

Nagy gondot jelent a hulladék, műanyag és farost lemezzel történő fűtés, mely egyrészt a romló szociális helyzet, másrészt a tudatlanság következménye. Az önkormányzat feladata a lakosság tájékoztatása, a szigorú szankcionálás és a rászoruló családok támogatása, esetleg tűzifa biztosítása lenne.

Alsónémedi Nagyközségben még nincsenek nagy hagyományai a megújuló energiaforrások használatának. A nap energiájának hasznosításához hazai mércével egészen jók a település adottságai, tekintettel arra, hogy a napsütéses órák száma viszonylag magas; évi 2 000 óra körüli, azonban amíg a támogatási lehetőségek és az áramátvételi rendszer nem biztosítja a rentábilis működést, az ilyen irányú fejlesztések sem fognak megtörténni. Az azonban látható törekvés, hogy az új építésű középületek esetében a műszaki megoldások már úgy legyenek kiépítve, hogy a későbbiekben megújuló energiával is ki lehessen váltani a fűtést és a használati melegvizet is biztosítani lehessen. A régi épületek esetében pedig az energetikai fejlesztésekkel, fűtéskorszerűsítéssel, kazánrekonstrukcióval, szigeteléssel, nyílászáró-cserével igyekszik az önkormányzat a gazdaságosabb és energiatakarékosabb működést biztosítani. Ezekhez a fejlesztésekhez azonban szintén pályázati támogatásra van szükség.

Erdőtelepítés, fásítás A levegőtisztaság szempontjából nagy jelentősége van az erdőknek, fasoroknak. 

Az agglomeráció erdősültségében 2003-2011. között kis mértékű csökkenés tapasztalható. 

Alsónémedin 2011-2013. közötti időszakban történt és a közeljövőben tervezett erdőtelepítések és fapótlások:

• Sárkánytónál kb. 1,5 ha-os területen 8.400 facsemete került elültetésre
• Damjanich utca, Vízműzelep, Halászy Károly utca környékére 100 kocsányos tölgy és vérszilva telepítése
• Platánsoron 30 db platánfa pótlása
• 5.sz. főút Szilágyi E. utcával párhuzamos részén 100 db hársfa ültetése
• Közterek növényállományának felmérése és pótlása
• Kerékpárút építése miatt csereerdő kijelölése
• Katolikus egyháztól területvásárlás, melyen a jövőben erdőtelepítést tervezünk
• A régi temető 2 hektáros területén fatelepítés

 

Közlekedés 

A kistérség közlekedési hálózata csomóponti helyzetű, külső harmadát a főváros pesti oldala, az ország közlekedési hálózatának központja foglalja el, ahova a legjelentősebb belföldi és nemzetközi főutak és vasútvonalak futnak be. A kistáj magterületéről 3 autópálya, 1 autóút, 6 főút és 7 vasútvonal, valamint 3 HÉV-vonal indul ki sugárirányba. Itt található az ország legnagyobb vasúti személy- és teherpályaudvarai. A kistáj egyharmada a BKV tömegközlekedési hálózatához tartozik, amelynek gerincét a HÉV-en kívül a 2 metróvonal, valamint a villamos- és az autóbusz-hálózat jelenti. A kistáj állami közútjainak hossza 318 km, amelyből autópálya és autóút 81 km, alsó-másodrendű főút 62 km található. Közútsűrűség 37 km/100 km2, főútsűrűség 17 km/100 km2. A főút menti települések aránya 57 %. A vasútvonalak hossza 174 km, melynek 82%-a villamosított. Vasútsűrűség 20,8 km/100 km2. A kistérség településeinek 80%-a rendelkezik vasútállomással. A terület Ny-i pereme a Ráckevei-Duna 15 km-es szakaszával érintkezik, ahol 3 közúti és 1 vasúti híd teremt kapcsolatot a Csepeli szigettel. A kistáj területén található az ország legjelentősebb nemzetközi reptere, a Liszt Ferenc reptér. Dunakeszi és Alsónémedi is rendelkezik kisebb reptérrel, mely füves és inkább sportcélokat szolgál.

Alsónémedi az ország egyik legfontosabb közlekedési zónájában, „szektorában” helyezkedik el, öt úton közelíthető meg. Budapest és Dabas felől az 5. számú főúton, Dunaharaszti felől közvetlenül az 5201-es számú úton, Gyál felől a 4602-es számú úton, Ócsa felől pedig a 46104-es és a 4617-es úton. 
A település közlekedési helyzetét meghatározza a településen futó 5.sz. főút, mely a tömegközlekedésben a Budapest-Dabas irányú egyetlen közlekedési lehetőség, hiszen a településen vasúthálózat nincs. 
A tömegközlekedés Budapest irányába megfelelő, azonban kereszt irányban - például a járási központtá vált Gyál irányába - nincsen, ahogy a települések közötti kerékpár-hálózat kiépítése is megrekedt a 2007-ben elkészített koncepció szintjén.

Közlekedés által okozott légszennyezés

A közlekedési eredetű levegőszennyezés az egyik meghatározó elem, jelentősnek mondható, hiszen a fentiekben is bemutatottak szerint Alsónémedit 5 különböző nagyságú közúton lehet megközelíteni, melyek közül az 5. számú főközlekedési út és az 5201 számú mellékút a  Nagyközség területén is keresztülhalad, a többi útvonal ezen két útba, de inkább az 5. számú főközlekedési útba csatlakozik elérve a település közigazgatási területét. A szóban forgó közutak között akadnak mellékutak és egy főút is, így ezek hatása befolyásolhatja a település levegőtisztaságát. 

A közlekedés egyik nem kifejezetten csak a gépjárművekből származó, de a gépjárművek által keltett légszennyező hátasa a porterhelés. Ugyan a közvetlenül a kipufogógázokkal kibocsátott szilárd anyag (korom) mértéke nem elhanyagolható (és a dízel üzemű gépjárművek terjedésével egyre nő), a járművek által okozott porterhelés döntően mégis az útfelszínről kerül a levegőbe.

Alsónémedi település területének összes úthálózata 31,94 km (2010.), melynek csaknem 1/3-a (9,575 km) 2010-ben még burkolatlan volt. 

Ez az arány a belterületi utak esetében 2014-re megfordult, jelenleg a belterületi utak 73 %-a kiépített.

A burkolatlan utak porterhelése jelentős gondot okoz a településen, főleg a tavaszi, szeles időszakokban, valamint termény-betakarításkor, illetve a nyári aszályos periódusokban, ezért az utak kiépítésének a levegőszennyezés szempontjából is nagy jelentősége van.

A közúti közlekedés forgalmi adatait az 5. főút 20+100 és 25+600, valamint az 5201 sz. mellékút 3+000 szelvényén az 3.sz. melléklet tartalmazza.

Az adatokból látszik, hogy a három vizsgált útszakaszon a motoros forgalom szinte minden járműkategóriában csökkent a 2010-es adatokhoz viszonyítva, ennek oka valószínűleg az M5-ös autópálya nagyobb arányú használata. Ez a tendencia az M0 déli összekötő szakaszának átadásával valószínűleg erősödött.

Ipar

Az üzemi és szolgáltató létesítmények légszennyező tevékenységeire és a légszennyező forrásokra 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet vonatkozik, az általuk kibocsátható légszennyező anyagok határértékeit a 4/2011.(I.24.) VM rendelet állapítja meg. 
Számottevő ipari légszennyező forrás a település területén nem található.

A vizsgált terület levegőminőségére a százhalombattai olajfinomító lehetne jelentős hatással, azonban Százhalombatta mintegy 20 km-re található Alsónémedi településtől, a százhalombattai légszennyező források korábbi vizsgálata alapján ilyen távolságban a kibocsátások éves átlagban néhány tized mg/m3, félórás csúcsban a legrosszabb meteorológiai viszonyok között is csak néhány mg/m3 imisszió növekedést okozhatnak. Ennek alapján a vizsgált terület levegő minősége sokkal jobb annál, mint amit a zónabesoroláson alapuló becsléssel határoztunk meg. A térségben jelentős légszennyező forrás nem található. A kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredetű. A kibocsátások jellemzően 15 m alatti magasságban történnek, így e terület nem játszik számottevő szerepet a nagy távolságba eljutó légszennyezés kialakításában.

A település a fővárostól dél, dél-keleti irányban található. A területen az uralkodó szélirány északi, észak-nyugati, a településre főleg Budapest és a déli agglomeráció felől érkeznek légáramlatok. A fővárosból elszállított port és szennyező anyagokat a légmozgások a településen rakják le. Az ilyen eredetű légszennyezés mértéke nem ismert, imisssziós mérésekkel pontosítható, hogy a Budapestről induló levegő szennyezési csóva mennyire veszélyezteti Alsónémedi levegőjét és a lakosok egészségi állapotát.

Alsónémedi Nagyközség közigazgatási területén az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a 2006-2012. közötti években a 4.sz. mellékletben felsorolt vállalkozások és az általuk kibocsátott légszennyező anyagok és mennyiségek voltak jelen.
 

Mezőgazdaság

Gazdasági tevékenységek közül meg lehet említeni a mezőgazdaságból származó légszennyezettséget is.
Alsónémedi település közigazgatási területének elég nagy terület áll mezőgazdasági művelés alatt. A mezőgazdasági eredetű kibocsátással elsősorban a talajmunkálatok idején lehet számolni, amikor a kiporzás révén por kerülhet a levegőbe. A probléma nem csak lokális jellegű, az egész térségben előfordul a mezőgazdasági eredetű magas porterhelés. A mezőgazdasági művelésből kivont, parlagon hagyott területek gyomnövényei, és az egyéb területeken helyenként gyakori parlagfű okoznak némi pollenszennyeződést a levegőben, különösen a nyárvégi időszakban.

Kora tavasszal, illetve ősszel a természetvédelmi szempontból értékes területeket súlyosan érintő hatás az égetés (tarlóégetés). Tapasztalataink szerint tavasszal a gyepterületek igen jelentős része (némely esetben megközelíti a gyepterületek 60-70%-át is) lesz a lángok martaléka

Állattartásból származó, zavaró bűzterhelés nincs a Nagyközség területén. Alsónémedi belterületén csak önellátás szintjén van állattartás. Néhány sertés, baromfi található a településen lakóházaknál.

 

1.3.2.Felszíni és felszín alatti vizek 

Alsónémedi területét a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminőség-védelmi területnek tartja számon, míg a felszíni vizek védelme szempontjából 2. prioritási osztályba tartozik. 

Érdekesség, hogy a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Duna-Tisza Csatorna esetén az 1. prioritási osztályú területekre előírt határértékeket határozott meg több tisztított szennyvíz bebocsátó esetén. A szennyezések hatása fokozottan és gyorsan jelentkezik, melyet elősegít még a magas talajvízszint is. A területen a közvetlenül felszín alatt található vizek elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A felszínről érkező szennyezés egyre több helyen éri el a mélyebb rétegeket is. A felszíni és felszín alatti vizeinek szennyezettsége (elsősorban nitrát- és foszfát-terhelése) nagyrészt helyi eredetű. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a szennyvíztisztító megépítése előtt a közműolló igen nagy volt, a vezetékes ivóvízellátás sokkal nagyobb körű volt, mint a szennyvízcsatorna-hálózat. A házak gyűjtőaknái, a szennyvízszikkasztó kazetták nem vízzáró módon épültek meg, ezért a talajvíz szennyeződése jelentős mértékű volt. A terhelések a felszíni vizek eutrofizációját okozza. A felszín alatti vízgazdálkodás másik problémáját az öntözéses mezőgazdaság okozza, mely jelentős a településen. 

A településen három felszín alatti víz kitermelő kút található, melyek biztosítják a település ivóvíz szükségletét. Az 1. számú B-16 kataszteri számú kút 302,5 m mély talpmélységű, csövezése acélcső. Szűrőzése 220-235 méter és 252-256 méter között található. A 2. számú B-17 kataszteri számú kút talpmélysége 200 m, csövezése szinten acélcső. Szűrőzése 168-182 méter között található. 2008-ban került üzembe helyezésre egy harmadik vízmű kút is Alsónémediben. Adatai nem ismertek.

Mindhárom kút vizét a Víz- és Szennyvízminőség Ellenőrző Kkt. Laboratóriuma vizsgálja, minőségét a mért eredmények alapján nem kifogásolta. A kutakat a DAKÖV Kft. üzemelteti.

A vízminőségi adatokat 2014. II.negyedévre az 5.sz. melléklet tartalmazza.

A település külterülete kiterjedt vízlevezető csatornahálózattal rendelkezik, mely jelentősebb elemei, a Duna-Tisza-csatorna, a Szittyó-csatorna, a Harmincas-csatorna. A vízfolyások befogadója a Ráckevei-Soroksári-Duna. A belterület Ny-i szélén található a horgásztó.
A település területén folyóvíz nem található. A Duna távolsága mintegy 10 km. Árvízveszélyt a magasabb tengerszint feletti magasság és a folyótól való távolság miatt nem jelent.
A település külterületének bizonyos részein előfordul időszakos vízborítás. A belterületen néha előforduló probléma a vizek lassú lefolyása. Ez részben visszavezethető arra, hogy a csatornarendszer nem teljesen kiépített.
 

1.3.3.Talaj 

A térséget a Duna-Tisza közi homokhátságba benyúló humuszos öntéstalaj összetétel jellemzi. A település környékén észak-dél irányú homokvonulatokat és köztük húzódó mélyebb, vizenyősebb területeket találhatunk. A mély fekvésű területek az ún. turjánosok, nagy részük védett vagy védelemre szoruló terület. Termékenysége gyenge és közepes minőség között változik. A település mezőgazdasági területei két, egymástól viszonylag eltérő talajminőségű területre oszthatók. Ezek a következők:

• a belterülettől ÉK-re, Gyál irányába eső területek,
• a belterülettől Ny-i és D-i, Dunaharaszti, Bugyi és Ócsa irányába eső területek.

A belterülettől ÉK-re fekvő területekre a közepes heterogenitású, gyenge minőségű és termékenységű (50-100 t/ha szervesanyag készlettel rendelkező) homoktalajok a jellemzők. A kémhatás felszíntől lúgos, kedvező mész tartalmú. A talajhibák közül a legjelentősebb a defláció. A belterülettől Ny-i és D-i, Dunaharaszti, Bugyi és Ócsa irányába eső területekre a nagy heterogenitású, közepes termékenységű (150-200 t/ha szervesanyag készlettel rendelkező) homok, homokos vályog talajok a jellemzők. A kémhatás lúgos, a felszíntől kezdve magas, 10% feletti mész tartalommal. A talajhibák közül a legjelentősebbek a magas talajvíz vagy belvíz, valamint a lápos területek, de ezen kívül előfordul még a helyenkénti 25% feletti mészfelhalmozódás.

A település mezőgazdasági területeiről környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy míg a belterülettől ÉK-re közepes heterogenitású, gyenge minőségű és termékenységű homoktalajok találhatók, addig a belterülettől Ny-i és D-i irányba, a közigazgatási terület nagyobbik részén a talajok az előzőeknél jobb minőségűek, azonban belvízveszélyesebbek. 

A legjelentősebb problémák a defláció és a savasodás. Ezek megakadályozására javasolt a mezőgazdasági területek növényborításának növelése, a tarlómaradványok helyben történő felhasználása és másodvetések alkalmazása. A műtrágya és egyéb kemikáliák használata során figyelembe kell venni azok környezetromboló hatásait.

Földrészlet statisztika fekvésenként és művelési áganként a 6.sz. mellékletben találhatóak.

Az adatok alapján megállapítható, hogy a terület nagy százaléka szántó (69,4%) művelési ágba tartozik. A terület felhasználások közül kb. 17%-ot kivett területek tesznek ki, a fennmaradó közel 14% területhasználat pedig megoszlik. Az erdő részaránya a legtöbb, mely a fennmaradt területrészek felét 7%-át teszi ki. A földrészlet statisztikai megosztása arra enged következtetni, hogy a településen a gyümölcstermesztés elhanyagolható és a mezőgazdasági földművelés nagy részét képezi a település gazdaságának.  
 

1.3.4. Zaj  

Alsónémedi településen a nem mezőgazdasági tevékenységek számára külön meghatároztak mind az északi, mind a déli irányba vállalkozói területeket. A település belterületén jelentősebb, nagy létszámot foglalkoztató ipari üzemek nem találhatóak, nagy zaj- és rezgéshatással bíró tevékenység nincs. A településen folyó kisipari tevékenység nem okoz zaj és rezgés szempontjából problémát. 

A település zajhelyzetét, az akusztikai komfortfokozatát döntő módon a közlekedés határozza meg. Ezen belül is a legnagyobb részarányt a közúti közlekedés képviseli. Az üzemi vagy szolgáltató jellegű létesítmények zaja lokálisan hat, általában csak a közvetlen környezetben érzékelhető, vagy okoz problémát. Ezzel szemben a közlekedés az egész település szükséglete, így kisebb nagyobb mértékben minden közlekedési létesítmény környezetében kell zajterheléssel számolni.

A településen az 5. számú és az 5201. számú utak tranzitforgalma igen magas.

Lakossági panaszok alapján, az utakkal szomszédos területeken kifejezetten nagy a zaj- és rezgésterhelés, ezt eddig erre vonatkozó mérések hiányában számszerűsített adatokkal nem sikerült alátámasztani. Az M5 autópályán a matricás rendszer bevezetése óta a tranzitforgalom drasztikusan csökkent a településen, ezzel lecsökkentve a főutak melletti házak zaj- és rezgésterhelését. 

Időnként problémát okozhatnak a kulturális, szórakoztató létesítmények, rendezvények is. A helyi sajátosságokat elemezve megállapítható, hogy Alsónémedi zajhelyzetét döntő módon a közúti közlekedés határozza meg, ezért vizsgálatunk során kiemelt figyelmet fordítottunk ezen problémának.

Mindezek ellenére, a településen jelentős zajvédelmi problémáról, határértéket meghaladó zajkibocsátású üzemi létesítményről nincs tudomásunk.

Az ipar és szolgáltató egységek általi zajkibocsátásra vonatkozó előírásokat a településrendezési terv szabályozási terve tartalmazza.

1.4. Hulladékgazdálkodás 

1.4.1.Települési szilárd hulladék

A települési szilárd hulladék ártalmatlanításának alkalmazott módja a deponálás az A.S.A. gyáli telephelyén. Nagy problémát jelent az illegális hulladéklerakók felszámolása. A település környékén jelentős számú helyen találtak illegális lerakásokat. A település minden évben önkormányzati, lakossági és pályázati források segítségével próbálja felszámolni ezeket. A hulladékkezelés javításával és környezeti neveléssel megelőzhetőek a határban történő illegális hulladék lerakások.

A tervezési területen a hulladékkezelés a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzője és az illetékes közterület felügyelő látja el az érintett szakhatóságok bevonásával.

A kommunális hulladék szervezett elszállítását 2014. január 1. óta a Vertikál Zrt. és alvállalkozóként a Kunépszolg Kft. végzi. A hulladék elszállítása tömörítős szemétszállító teherautóval történik, heti egy alkalommal. 

A település két körzetre bontható, a hét első két napján történik a két körzetben a hulladék begyűjtése és elszállítása. A lakossági szelektív hulladék gyűjtésére jelenleg nincs működő hulladékudvar. Korábban szigetes gyűjtés működött 4 frakcióra (műanyag, papír, fém, üveg). 2011. októberétől működött a házhoz menő szelektív gyűjtés, ami jobb hatékonyságot, nagyobb visszagyűjtési arányt tett lehetővé. A törvényi változások és a szelektív gyűjtést végző vállalkozások visszalépése miatt a házhoz menő szelektív gyűjtés több mint egy évig szünetelt a településen. A közbeszerzési eljárásban győztes közszolgáltató elvileg csak 2015. január 1-től vállalta a szelektív gyűjtés folytatását, azonban a gyakorlatban már 2014. augusztus 1-től biztosítja ezt a szolgáltatást. A gyűjtéshez 120 literes sárga fedelű kukákat bocsátottak a lakosság rendelkezésére. Az üveg szelektív gyűjtése ezzel a rendszerrel nem megoldott, ezért az öblösüvegek gyűjtése 2014. októberétől szigetes módszerrel, 4 gyűjtőszigeten fog történni.

A település lakossága, néhol házilag komposztálja a szerves hulladékot, a mezőgazdasági termelés során keletkező szerves anyagot. A településen található olyan háztartás is, mely a hulladékot égeti, ezzel szennyezve a környezetet, illetve sokan a kommunális hulladékkal együtt elszállíttatják a szerves hulladékokat is. 

2015-től a szerves hulladékok elkülönített gyűjtése is kötelező lesz, de fontosnak tartjuk a házi komposztálás elősegítését is.

Szervezett lomtalanítás korábban évente kettő, 2014-től évente egy alkalommal történik a Vertikal Zrt., mint közszolgáltató szervezésében.

Az elektromos és elektronikus hulladékokat, valamint a veszélyes hulladékokat az önkormányzat szervezésében évente egy alkalommal gyűjtjük és szállíttatjuk el. Az elektromos hulladékok évi két alkalommal történő gyűjtésére 2014-ben a ROLFIM Elektrotechnikai és Finommechanikai 

A 2014. tavaszi gyűjtés során 2971 kg elektromos és elektronikus hulladék begyűjtésére került sor.

A lakossági veszélyes hulladékok gyűjtését 2012-ben és 2013-ban évi egy alkalommal szerveztük meg a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. közreműködésével. 

Szárazelem elhelyező hely található a településen több helyen, az iskolában, óvodákban, polgármesteri hivatalban. Elszállításáról a Netta Kft. gondoskodik. A településen jelentős veszélyes-hulladék képződés nincs.

A településen működő gumis vállalkozások a gumi hulladékot jogszabály szerint kezelik, kezeltetik (ócsai C.S.O. Kft.). Veszélyes hulladékok szállítása jogszabály szerint történik, az orvosi hulladékok (Glória Gyógyszertár), a szárazelemek, az olajos iszap, a fáradt olaj, az olajos rongy, az olajszűrő, az üres olajos flakon és az állati eredetű hulladékok összes mennyisége kiszállításra kerül a területről, kezelésük nem a településen történik. 

Állati eredetű hulladékot a lakosság Remondis Kft. dabasi telephelyére szállíthatja, a közterületekről a Remondis szállítja el az állati eredetű hulladékokat. 

Az önkormányat közreműködésével 3 helyen - 2 háziorvosi és 1 gyermekorvosi rendelő - történik egészségügyi hulladék szelektív gyűjtése, a Stercor Kft. által biztosított egyszer használatos, zárt műanyag edényzetben. Szállítása zárt kocsiszekrényű gépjárművel történik. A gyógyszertár és a fogorvosi rendelő önállóan oldja meg az egészségügyi veszélyes hulladékok elszállíttatását.

A kis csomagolású növényvédőszeres göngyöleg kimosva kommunális hulladékként gyűjthető. A termelők az előírás szerűen kimosott göngyöleget nem gyűjtik szelektíven.

A háztartásoknál és az általános iskolában keletkező elhasznált olaj és zsír begyűjtéséről a Biofilter Kft. gondoskodik. A településen működő éttermek használt olajának elszállításáról az éttermek gondoskodnak.

A lakossági fogyasztásban keletkező fáradtolaj-begyűjtő hálózat jelenleg is működik, a Soroksáron lévő MOL kút fogad 20 l/alkalom mennyiségig fáradt olajat.
 

1.4.2.Szennyvíz 

Az Alsónémedi szennyvíztisztító telep 1999. óta üzemel, melyet 2012. júliusa óta a DAKÖV Kft. üzemeltet, a korábbi üzemeltető, az AIRVAC Kft. beolvadása után.
A szennyvíztisztító telep a szennyvíz tisztítását SBR rendszerű BIOGEST technológiával végzi, mely magába foglalja az eleveniszapos szervesanyag eltávolítást, nitrifikációt, denitrifikációt, valamint a vegyszeres foszfor eltávolítást. A rendszerből elvett iszapot erre elkülönített műtárgyban tárolják.
A szennyvíztisztító telep az Önkormányzat tulajdonában lévő (Hrsz.: 0312) területen épült meg az 1998.-1999. években. A szennyvíztisztító telep névleges kapacitása 600 m3/d.
Az elmúlt években a tisztító bővítése és korszerűsítése vált szükségessé, mivel a jelenlegi tisztító a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak nem tesz eleget, illetve a kapacitása is kevés a megnövekedett mennyiség miatt.
A településen jelenleg egy 600 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep üzemel.  A csatorna hálózatra a rákötések aránya 90%-os. A telep 1990-es évek végén épült, az akkori követelményeknek és igényeknek megfelelően. A jelenlegi tisztító sem technológiájában, sem kapacitásában nem felel meg a mai kor követelményeinek, továbbá nem felel meg a hatóság által a befogadó Duna-Tisza csatornára előírt tisztított szennyvíz paramétereknek sem. A jelenlegi túlnyomó részben vákuumos rendszer közismert hátránya a valamivel költségesebb üzemeltetés és a hazai viszonyok között – a téli időszakban – az elvezetett szennyvíz hőmérsékletének csökkenése, mely hatással van a szennyvíztisztítás biokémiai folyamataira. 
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a tisztító hideg időben nem képes hatékonyan működni a jelenlegi technológiával. A szennyvíz hideg időben 4-5 fokra is képes lehűlni. Ilyen alacsony hőmérsékleti viszonyok között a biológiai folyamatok hatékonysága lecsökken, a nitrifikáló mikoorganizmusok leblokkolnak, így a tisztító rendszerből ebben az időszakban jellemzően nem megfelelő minőségű tisztított szennyvíz távozik. 
A csatorna hálózatra a település lakóinak mintegy 90%-a kötött rá, és a kb. 80 m3/nap mennyiségű ipari szennyvízzel együtt a 600 m3/nap kapacitású telep terhelése átlagosan 85-90%-os, míg csúcsterhelésként 100%-ot meghaladó mennyiség érkezik a telepre.
A korszerűsítésre és a bővítésre az önkormányzat 2010-ben pályázatot nyújtott be, mely sikeres volt, így megkezdődhetett a beruházás előkészítése. A közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt azonban a kivitelezői szerződés aláírására csak 2014. szeptemberében kerülhet sor, a projekt várható befejezése 2015. szeptember 30.

A kivitelezés alapadatai:
Műszaki megoldás: A meglévő tisztítástechnológia és műtárgyainak megtartása mellett azzal párhuzamosan kialakítva, a meglévő telep folyamatos üzemének biztosítása mellett. Jelenlegi hidraulikai kapacitás: 600 m3/d. Biológiai kapacitás: 5000 lakosegyenérték.  Fejlesztés utáni hidraulikai kapacitás: 813 m3/d. Ebből települési folyékony hulladék (a továbbiakban TFH) 30 m3/d. Biológiai kapacitás: 7430 lakosegyenérték. 

 

2. Intézkedési terv

Az önkormányzat a helyi környezet káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez. A környezeti szempontok figyelembe vétele alapvető kell, hogy legyen, azonban önmagában nem biztosíthatja a fenntarthatóságot, ezért a javasolt projekteket a gazdasági és a társadalmi szempontok figyelembe vételével, azokkal egyensúlyban kell megvalósítani.

Az Intézkedési tervben javaslatokat teszünk, azok az intézményekkel, civil szervezetekkel, lakossággal, vállalkozókkal közösen, adott esetben a kistérség többi településével együttműködve, a pénzügyi keretek és a jogi lehetőségek figyelembe vételével valósíthatók meg.
 

2.1.Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme

Az intézkedés célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése.

Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely „úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén.

Olyan mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy a Nagyközség polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a település környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek az előkészítés alatt álló, a környezet állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól.

PROJEKTEK:

1. Környezetvédelmi Program, LA 21 2 évenkénti felülvizsgálata:
Célja a 2012. évben elkészített Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, aktualizálása az 1995. Évi LIII. Tv. 46. §-nak megfelelően.

2. Települési hulladékgazdálkodási terv készítése:
A hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet alapján a közszolgáltató készíti el a Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Tervet, ennek ismeretében és ezzel összhangban készíthető el, illetve aktualizálható a Helyi Hulladékgazdálkodási Terv.

3. Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása:
Az országos jogi szabályozás és a hulladékgazdálkodási tervezés folyamatos módosulása, illetve a helyi igények nyomán szükséges a helyi rendelet jogi szempontú folyamatos nyomon követése és amennyiben szükséges azok módosítása illetve újabb rendeletek megalkotása a hulladékgazdálkodás területén.

4. Környezetvédelmi kommunikációs terv kidolgozása:
A társadalom környezeti tudatossága csak úgy javítható, ha folyamatosan tájékozott környezetének állapotáról, ismeri a gazdaság, társadalom és a környezet összefüggéseit, azok egymásra hatását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a fenntartható fejlődés a mindennapi nyilvánosság részét képezze, beépüljön a hétköznapok világába. A kommunikációs terv alkalmat ad arra, hogy az internetes eszközök, az oktatási rendszer, munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti kommunikációáramlás egymást erősítse, hatásuk megsokszorozódjon. Összehangolt kommunikációs terv készítésére van szükség, melyben megtörténik az eddigi gyakorlat helyzetelemzése, meghatározásra kerül a kommunikáció cél- és eszközrendszere, a partnerek, a kommunikációs célok és üzenetek célcsoportonként meghatározása, konkrét kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése

5. Környezetvédelmi „Hasznoskönyv” című kiadvány kidolgozása
A kiadványnak be kell mutatnia a családok számára, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatóak. A kiadványnak be kell mutatnia, hogy az intézmények, gazdasági társaságok dolgozói, vezetői milyen egyszerű mindenki számára könnyen megtanulható intézkedésekkel csökkenthetik a munkahelyeik környezeti terhelését.

6. Nyilvánosság a Nagyközség környezeti ügyeivel kapcsolatban
A környezeti tudatosság növelése mellett a környezeti ügyek nyilvánosságának garanciája is lehet a már javasolt kommunikációs terv és annak megvalósítása, melyben helyet kell adni a társadalmi részvételt biztosító tevékenységeknek. Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében:

• a nyilvánosságot közzététel, hirdetmény formájában tájékoztatni kell a javasolt tevékenységről a döntéshozás legkorábbi fázisában, (tervek, tervpályázatok közzététele, bemutatása)
• meg kell ismertetni a közvéleményt a biztosított részvételi formákról (kereshető személyek a hely és időpont megjelölésével, közmeghallgatás helye, ideje, címek stb.),
• tájékoztatni kell a szükséges környezeti információk rendelkezésre állásáról, a betekintés módjáról, a nyilvánosságot meg kell ismertetni a várható környezeti hatásokkal és azok csökkentésére tett javaslatokkal, intézkedésekkel,
• be kell mutatni a rendelkezésre álló alternatívákat,
• lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást,
• a nyilvánossággal meg kell ismertetni a döntést és annak szövegét, a fő okokat és megfontolásokat.
• elő kell segíteni az Interneten a közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket, környezeti információkat, a település honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos fórum létrehozása.

2.2. Települési és épített környezet védelme

Az intézkedés célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a települési fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a lakók számára.

PROJEKTEK:

1. Zöldterületek fenntartása, növelése
A zöldfelületek arányának megtartása és folyamatos gondozása lehetőséget kínál a  otthonossá, természet közelivé tételéhez.
A parkok folyamatos fenntartását, felújítását az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelentheti ez a projekt. Településen belül lehetséges zöldterületek feltérképezése, parkok kialakítása, fásítások a közterületen, utak mentén.

2. A belterület növekedés szabályozása, természeti értékek védelme
A Településszerkezeti Terv, HÉSZ, településfejlesztési koncepciók környezeti szempontú alakítása

3. Egyedi fák, fasorok védelme
Az egyedi fák, fasorok telepítésével biztosítható az elöregedett, illetve lakossági panaszok miatt eltávolított sorfák pótlása. Elsődleges a település védett természeti értékeit képviselő fáinak, fasorainak, növényeinek folyamatos gondozása.

4.Természet közeli élőhelyek védelme
Megvédeni és megőrizni a természetközeli élőhelyeket hozzájárulva a biodiverzitás sokszínűségéhez. Természetközeli élőhelyeknek tekinthetők azok a területek, ahol az emberi beavatkozás, emberi tevékenységek (pl. gazdálkodás) mértéke elhanyagolható. Szükség esetén a védelem biztosítása jogszabályi úton (rendelettel).

5. Tájsebek feltérképezése és helyreállítása
Alsónémedi közigazgatási területén található tájsebek felmérésének elkészítése. A tájsebek helyreállítása, rekultiválása.

6. Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése, a védelemre tervezett területek védetté nyilvánításának lefolytatása
Helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek, egyedi tájértékek védettségének biztosítása jogszabályi úton (rendeletekkel). A védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában.

7. Országos Ökológiai Hálózatba tartozó területek használatának korlátozása
Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület felhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.

8. Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme, a község építészeti emlékeinek felújítása
A település műemlékeinek, műemlék jellegű épületeinek és építményeinek, továbbá a helyi szempontból védelemre méltó, értékes épületek rekonstrukciója vizuális környezetesztétikai szempontból is fontos.
 
9. Tájvédelmi tevékenység
A településrendezési terv módosításakor a természetközeli tájállapot érvényre juttatása. Megfelelő zöldfelület arányának kialakítása, természetközeli területek beépítési arányának és módjának szigorú szabályozása. Jelenlegi értékek fenntartása, tájgazdálkodás megteremtése, új külszíni bányanyitások megakadályozása, a nem megfelelő minőségű, mezőgazdasági célra nem hasznosítható területek eredeti természeti állapotának visszaállítása, fenntartása.

10.  Erdősültség növelése
Őshonos, tájjelegű fafajták telepítése gyenge adottságú területeken, akár területvásárlással, hosszú távú terv készítése, a lehetséges erdőterületek feltérképezése. Fasorok telepítése, a meglévő erdők, erdősávok, közparkok faállományának védelme.

11.  Tájképbe nem illő építmények megszűntetése
Elhagyott külterületi mezőgazdasági épületek lebontása, a táj rendezése
 

2.3. A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj) 

Az intézkedés célja: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása

PROJEKTEK:

1. Környezetminőség javítása, élhető, egészséges települési környezet kialakítása
Az élhető, vonzó települési környezet megteremtéséhez mindenekelőtt az egészségre veszélyes környezeti ártalmak csökkentésére (a levegő, a víz, a talaj szennyezésének visszaszorítására, valamint a zajterhelés korlátozására) van szükség.

• Levegőtisztaság védelem,
• Talajvédelem,
• Vízvédelem,
• Élővilág, természetvédelem,
• Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés,
• Környezeti ismeretek környezettudatosság közvetítése a lakosság részére,
• Zajvédelem,
• Települési és épített környezet védelme,
• Energiagazdálkodás,
• Környezetbiztonság.

2. Allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések
Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében:

• Részletesen fel kell térképezni a település területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit.
• Meg kell határozni azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent.
• Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. A kezelési feladatoknak elsődlegesen az élőhelyi körülmények természetes módszerekkel történő megváltoztatására kell irányulniuk, amely az allergén növény terjedését akadályozza meg.
• Az intézkedési program megvalósítása. A programot megfelelően kommunikálni kell, megvalósításába be kell vonni a területhasználókat, tulajdonosokat

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény előírja, hogy minden földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a gyommentesítést június 30.-ig elvégezni. Ezt követően a fertőzött területen közérdekű védekezés (kényszerkaszálás) elrendelésére is sor kerülhet.

3. Utak pormentesítése
A település útjai okozta diffúz porszennyezés csökkentésének leghatékonyabb módja a burkolatlan utak szilárd burkolattal történő ellátása, illetve szilárd burkolatú utakon a rendszeres utcaseprés elvégzése illetve nyáron az utak locsolása.

4. Közlekedési emisszió csökkentése
A tranzit forgalom további csökkentése a településen belül, kerülőutak biztosítása, közlekedés szervezés javítása, forgalomrendezési koncepció elkészítése, megvalósítása. Tömegközlekedés fejlesztése. Kerékpárutak kiépítése, a kerékpár forgalom növelése belterületen.

5. Fűtéskorszerűsítés
Földgáz tüzelés arányának növelése, széntüzelés visszaszorítása, energetikai korszerűsítések az önkormányzati ingatlanok esetében, lakossági energetikai korszerűsítések támogatása.

6. A felszíni vizekbe történő illegális szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása
Fel kell tárni és meg kell szüntetni a település felszíni vizeibe (pl. Duna-Tisza csatorna) történő közvetlen szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani azokat a szennyező-forrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon keresztül terhelik ezeket a vizeket. Illegális folyékonyhulladék leürítő helyek és illegális szennyvíz és csapadékvíz bevezetések megszüntetése. Tisztított szennyvíz paramétereinek javítása, felhasználási lehetőségek mérlegelése.

7. A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékleürítő helyek felszámolása, mezőgazdasági talajvízszennyezés megszüntetése
A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladéklerakók felszámolása különös tekintettel a felszíni vizek parti sávjában és azon mélyfekvésű területekre, ahol a hulladék és a talajvíz közvetlenül érintkezhet. Illegális hulladéklerakó és hulladékleürítő helyek megszüntetése. Kemikáliák célirányos, nem káros mennyiségű használata. Helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatása és betartása a 27/2006. (II.7.) kormányrendelet szerint.

8. Vízhasználat optimalizálása, takarékos vízhasználat, valamint megfelelő minőségű víz biztosítása
Lakosság informálása, tájékoztatása az ivóvíz minőségéről, a takarékos vízhasználati berendezésekről és módszerekről, folyamatos ivóvíz monitoring

9. Zajterhelés megelőzése
A településrendezési tervekben a zajvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések elvégzése.

10. Záportározók, vízgyűjtő medencék kialakítása, csapadékvíz elvezetés megoldása
Csapadékvíz rendezés, lehullott nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetése.

11. Lakóövezeti zajforrások megszüntetése
A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó létesítmények áttelepítése, megszüntetése (pl. hulladék gyűjtősziget).

 

2.4.Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése

Az intézkedés célja: a település infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez.

PROJEKTEK:

1. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés
A felszíni vízelvezetés problémájának megoldása.Rendszeres karbantartással, a hiányzó szakaszok kiépítésével. Ezzel elkerülhető a település külterületén időszakosan létrejövő belvízborítottság.

2. Önkormányzati tulajdonú kül- és belterületi meglévő közutak fejlesztése, földburkolatú utcákban aszfalt utak kiépítése
A meglévő útburkolat minőségének javítása, 5 m széles aszfalt burkolatú kül- és belterületi utak építése a jelenleg még burkolatlan utcákban.

3. Járdaépítési program, gyalogosforgalommal érintett terület akadálymentesítése
Ahol nincs kiépítve, ill. a nem megfelelően kialakított járdák helyett biztonságosan használható járdák építése.

4. A kerékpárút bel és külterületi szakaszának felújítása, bővítése
Kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeinek kialakítása, útminőség javítása, bővítése.
 

2.5.Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása

Az intézkedés célja: a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetése a településen, törekedni kell az energiatakarékosságra, melyhez szükség van a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. 

Az Önkormányzat a saját energiafogyasztását csökkenti és segítségnyújtás a lakosság saját energia felhasználásának csökkentéséhez.

PROJEKTEK:

1. Napenergia hasznosítási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata (napelemek, napkohó)
A napsütéses órák száma a település területén megközelíti a 2000 órát, mely kedvező mennyiségű hőenergia átalakítására, ill. áram termelésére nyújt lehetőséget.

2. "Megújuló energia, megújuló közösség” előadások
Környezetvédelmi előadások keretében a lakosság ismereteinek bővítése, szemléletváltás elősegítése, vállalkozásösztönzés. Ökológiai lábnyom számításával kapcsolatos ismeret átadás.

3. Geotermikus energia, szélenergia alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata
A fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiák alkalmazása, csökkentve ezzel a környezetterhelést, és hosszútávon az energiaköltségeket.

4. Támogatások, segélyezések energiahatékonysághoz kötötten
Kedvezőbb feltételek biztosítása, ill. támogatás nyújtása azoknak, akik meghatározott típusú és meghatározott mennyiségben megújuló energiaforrásokat használnak, támogatás, vagy kedvezmények nyújtása azon lakosság számára, akik energiatakarékos eszközöket használnak (energiatakarékos izzó).

 

2.6. Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása

Az intézkedés célja: a települési környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése, a megfelelően kialakított települési zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a települési klímát, jótékonyan befolyásolja a településképet

PROJEKTEK:

1. Belterületi fasorok fokozatos megújítása és lecserélése
A település összképének egységesítése, javítása, parkosítás.

2. Meglévő közparkok megújítása és új közparkok, közösségi terek kialakítása zöldterületeken
A lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett közparkok kialakítása, ezáltal a település összképének javítása, turistabaráttá tétele.

 
2.7.Hulladékgazdálkodás 

Az intézkedés célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása.

PROJEKTEK:

1. Megelőzés: Nulla Hulladék Hálózathoz való csatlakozás
Nulla Hulladék Program elkészítése, jó gyakorlatok megismerése és adaptálása, differenciált hulladékdíj bevezetésének megvizsgálása.

2. Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása
A település bel-és külterületén található illegális hulladéklerakó helyek feltárása és felszámolása. Cél önkéntesek, illetve civil szervezetek és a  közszolgáltató segítségével felmérni az illegális hulladéklerakó helyeket és közös összefogással megszüntetni.

3. Házi komposztálás és esővíz-gazdálkodás ösztönzése, tájékoztató kampányok
A családi házas ingatlanok esetén a ingatlantulajdonosok tájékoztatási és meggyőzése e tevékenységek előnyeiről mind közösségi szinten, mind háztartás szintjén. A drága és fenntarthatatlan zöldhulladék-szállítás helyett gazdálkodást, valamint az ingatlanon való ésszerű vízgazdálkodást ösztönözni.

4. Hulladékgazdálkodás javítása

• Hulladékhasznosítás növelése, szelektív hulladékgyűjtés tovább fejlesztése. 
• Szerves hulladékok nagyobb arányú komposztálása
• Veszélyes hulladékok külön gyűjtése
• A hulladékbegyűjtés kiterjesztése külterületre

5. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése, kapacitásának növelése

• A tisztított szennyvíz minőségi paramétereinek javítása
• A szennyvíztelepre érkező szennyvíz minőségi paramétereinek javítása

6. Szennyvízcsatorna hálózatra való teljes körű rácsatlakozás szorgalmazása
A földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének elkerülése és csökkentése érdekében, valamint a talaj- és talajvíz szennyezést okozó hagyományos emésztőgödrök felszámolása, vagy jogszabálynak megfelelően kialakított emésztők telepítése, kiépítése, ahol a rákötések nem megoldhatóak.

7. Veszélyes hulladékok begyűjtési és hasznosítási rendszerének kiépítése
Alsónémedi településen lakossági begyűjtési akciók szervezése évente 2 alkalommal. Hulladékudvarok létesítésével a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtő helyeinek megvalósítása.

8. Oktatás, szemléletformálás, a megelőzés elősegítése
Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és a közszolgáltató közös hulladékgazdálkodási akciók megvalósítása:

• Iskolákban és óvodákban szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram,
• A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció,
• Karácsonyfagyűjtő akció,
• Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében,
• A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó akció.

 

---

Függelékek:
 
            1.sz.függelék: LA21 Környezeti pillére intézkedési tervének felülvizsgálata
 
Mellékletek:

            1.sz.melléklet: Helyi védelem alá vont területek
            2.sz.melléklet: Alsónémedi tájértékei
            3.sz.melléklet: Forgalmi, emissziós és imissziós adatok
            4.sz.melléklet: Levegő-védelmi szempontból fontos vállalkozások és kibocsátásaik
            5.sz.melléklet: Ívóvíz-minőségi adatok
            6.sz.melléklet: Földhasználat, földrészlet statisztika
            7.sz.melléklet: Közüzemi szennyvízhálózatra és a tisztított szennyvízre vonatkozó adatok
 
Alsónémedi környezeti állapotának bemutatása az alábbi dokumentumok alapján készült:

• Fenntartható fejlődés helyi programja http://alsonemedi.hu/files/statics/rendeletek/alsonemedi_local_agenda21_vegleges.pdf
• 27/2012. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelet Alsónémedi természeti értékeinek helyi védelmérőlhttp://alsonemedi.hu/files/statics/rendeletek/27_helyivedelem__alaprend___javitott_1__melleklettel.pdf
• Alsónémedi település Környezetvédelmi Programja 2011-2016.http://alsonemedi.hu/files/statics/rendeletek/kornyezetvedelmi_program.pdf
• Alsónémedi Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Terve 2010-2015.http://alsonemedi.hu/files/statics/testuleti_meghivok_es_anyagok/2011__majus/hulladekgazdalkodasi_terv_2010-2015.pdf
• Dr. Hahn István: Természetvédelmi kezelési tervdokumentáció Alsónémedi nagyközség helyi jelentőségű természetvédelmi területeire

Statisztikai adatok forrásai:

• Központi Statisztikai Hivatal: http://www.ksh.hu/
• Települési Információs Rendszer: https://www.teir.hu/
• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: http://okir.kvvm.hu/lair/
• Magyar Közút: http://internet.kozut.hu/
• Földhivatal: http://www.foldhivatal.hu/
• Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata